Egy nagyon nagy élményben volt részem ezért szeretném megosztani ezt veletek kedves olvasóim. Július 4 és 10 között egy önkéntes táborba vettem részt, a tábor célja tulajdonképpen munka jellegű volt, egy közösség javára önkéntesketűnk vagy 100, szerencsére nem egész nap dolgoztunk hanem csak fél napot, a másik felébe a napnak meg beszélgetünk pihentünk meg mi egy más. Egy ilyen délutáni foglalkozás kapcsán felkértek hogy beszélje arról milyen is "Diszlexiával élni" ezen a beszélgetésen részt vet egy fiatal ember aki ő maga is diszlexiás. Számomra és számára is nagyon jó volt ez a találkozás, hogy végre mind ketten találkoztunk hasonló problémával küzdő fiatal felnőttel.
Ezen találkozás tovább erősítette bennem azt hogy beszélni kell minél többet erről a nehézségről mely nem betegség és hogy minél több ember kell vállalja hogy ezzel a nehézséggel küzd.
Egy következő bejegyzésbe megpróbálok arról írni milyen is volt levezetni ezt a beszélgetést és hogyan is fogadtak azok akik ott jelen voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése