Nagyon régen nem írtam ide, mert le kellett benne záruljon egy olyan folyamat amely az elfogadásról, és a megértésről szólott, miért is kellett ennek megtörténni azért hogy megértsem önmagamat, és megértsek másokat is.
Van egy ima amit mostanában találtam meg, és olyan embereknek tanítják meg akik valamilyen függőségben szenvednek, de szerintem nem csak nekik szól.
Így szól az ima. "Uram, adj erőt, hogy megváltoztassam a megváltoztathatót, türelmet, hogy elviseljem a megváltoztathatlant, bölcsességet, hogy megkülönböztessem a kettőt. "
Az angol változata meg így szól:
"God give me patience, to reconcile with what I am not able to change, Give me strength to change what I can And give me wisdon to distinguish one from another. "
2017. aug. 22.
Címkék
Van már törvény, van már előrelépés mindenféle téren.
Ahol szerintem még nincs előrelepés az a fejekben, mindenki fejében aki találkozik egy olyan emberrel akinek valamilyen problémája van, legyen az látszó vagy láthatatlan.
Mert címkéket rakunk fel mindenkire, ez a társadalom arról szól hogy be kell férni valahova, legyen az egy skatulya, egy lyuk vagy hasonló, mindig be kell férni valakinek abba a térbe és el kell foglalni egy helyet, a társadalomnak meg el kell fogadni ezeket a címkéket miért nem tudom, de ez van.
Nem szeretnék ezekkel a címkékkel élni tovább, de sajnos én magam is akasztók címkéket másokra, hogyan lehet ezt megszüntetni nem tudom csak próbálkozni lehet, és megtanítani azokat akiket még tanítani lehet ezeknek a címkéknek a nem használatára.
Néha egy egy helyzet rádöbbent arra hogy sokkal több türelemmel és sokkal több odafigyeléssel lehet dolgokat tanítani és tanulni is. Az utóbbi időkben inkább csak tanultam a türelemről az elfogadásról és arról hogyan kellene én magam is elfogadjak szituációkat.
Ahol szerintem még nincs előrelepés az a fejekben, mindenki fejében aki találkozik egy olyan emberrel akinek valamilyen problémája van, legyen az látszó vagy láthatatlan.
Mert címkéket rakunk fel mindenkire, ez a társadalom arról szól hogy be kell férni valahova, legyen az egy skatulya, egy lyuk vagy hasonló, mindig be kell férni valakinek abba a térbe és el kell foglalni egy helyet, a társadalomnak meg el kell fogadni ezeket a címkéket miért nem tudom, de ez van.
Nem szeretnék ezekkel a címkékkel élni tovább, de sajnos én magam is akasztók címkéket másokra, hogyan lehet ezt megszüntetni nem tudom csak próbálkozni lehet, és megtanítani azokat akiket még tanítani lehet ezeknek a címkéknek a nem használatára.
Néha egy egy helyzet rádöbbent arra hogy sokkal több türelemmel és sokkal több odafigyeléssel lehet dolgokat tanítani és tanulni is. Az utóbbi időkben inkább csak tanultam a türelemről az elfogadásról és arról hogyan kellene én magam is elfogadjak szituációkat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)